2010. november 30., kedd

Mert mi ez ami nem őrá emlékeztet? Mi az,ami nem őt
juttatja eszembe? Nem nézhetek erre a padlóra anélkül,hogy lábának nyomát ne látnám rajta. Minden felhőben,minden fában az ő arcát látom,őt rejti az éjszaka,ő bukkan elém a nappal csalóka fényeiben...



 
Nem is tudom mi a rosszabb, megtalálni és tudni, hogy nem kellesz neki, vagy örökké keresni…?



A tündérmesék, a szerelmes regények és a szappanoperák mind hazudnak.A szerelem nem győz le mindent    



Olyan vagy számomra,mint a kék hó.Lehetetlen.



Szeretem a földet, amelyre lép, a levegőt, amelyet beszív, és mindent, amihez hozzáér,mindent, amit mond. Szeretem minden pillantását, minden mozdulatát, szeretem őt teljesen és egészen.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése