"Kezdetben azt gondoltam, hogy a halálod veszteség volt és pusztulás, fájdalom és bánat, melyet aligha lehet elviselni. Csak most kezdek rádöbbenni, hogy az életed ajándék volt, s egyre erősödő szeretet maradt utána. A halál miatti elkeseredés elpusztította magát a szeretetem tárgyát, ám a halál ténye nem pusztíthatja el mindazt,  amit tőled kaptam. Kezdek rádöbbenni, hogy az életedre kell gondolnom, nem pedig a halálodra, és arra, hogy elmentél közülünk."

van, aki lenéz, van, aki utál, de nem is akarok megfelelni már..az én világomba csak az fér bele, ki mellettem áll

 

 

Fura dolog ez a vonzódás...azt gondolod, hogy sose tud elhatalmasodni rajtad, hogy meg tudsz állni egy pontnál, hogy féken tudod tartani érzéseidet... de közben észrevétlenül átjárja a szíved, először csak néha jut eszedbe, majd vele fekszel és utána már vele kelsz... életed része lesz, úgy, hogy nem is veszed észre és már sosem fogod tudni kitörölni a szívedből...

Azt viszont megígérhetem, hogy soha nem adom fel. Mert ha tudjuk, hogy ő kell, nem adhatjuk fel.

Attól még, hogy caps lock-al írod nem leszel szerelmes

mindig azt mondom: soha ne mondd, hogy soha... de veled kivételt teszek.:DD

ÖLELJ MEG ÚJRA ÖLELJ MEG UGYANÚGY MÉG EGYSZER

Nem számít, mennyi ideig próbál jónak maradni valaki, a rosszat nem lehet végleg elnyomni egy lányban.

"beszélj vele, közeledj. szép vagy és nem átlagos szépséggel bírsz, majd egyszer te is belátod. okos vagy és egyszer élsz baszki. a világ a tiéd is, tégy úgy ahogy a szíved diktálja, hiszen az soha nem hazudik. ne halaszd el kérlek, merj végre élni!"